,

Az a csodás illatú hársfavirág

A kertünkben két gyönyörű hársfa is van, épp a napokban lepték el a virágokat a méhecskék. Iszonyú munkatempóban döngicsélnek, és az az illat, ami belengi a kertet, az valami fantasztikus. A gyerekek persze félelemmel menekülnek a közeléből, de azért az illata őket is elvarázsolja.

Nézzük is meg közelebbről, hogy miért is olyan különleges ez a fa. Bizonyára sokan tudják, hogy a hársfa virága kitűnő gyógynövény, melynek a gyűjtése az elkövetkező hetekben történik.

Hogyan gyűjtsük a virágait?

Az közismert, hogy a hársfának a virágát gyűjtjük, de hogyan és miképp tegyük azt? A gyűjtés során figyelembe kell venni, hogy ugyanazon virágzat virágai nem egyidőben nyílnak. De általános szabály az, hogy a virágzatok legalább 2/3-a kinyílt, és 1/3-a erősen pattanó bimbós legyen. Jó szellős, de árnyákos helyen szárítsuk ki, melynek az illata szárítás után is kellemes édeskés.

Mi mindenre használhatjuk a hársfa virágzatát?

harsfa-viragA kamillavirág után talán a hársfavirág az, amit nagyon sokan ismernek és használnak is. Elsősorban légúti betegségek esetén alkalmazzuk, mivel kiváló izzasztószer, köptető, nyálkaoldó, lázcsillapító. Ezenkívül immunerősítő, nyugtató, vizelethajtó, görcsoldó hatással is bírnak.

Külsőleg száj- és toroköblítő, gargalizálhatunk vele. Fürdővízbe tehetjük, mivel viszketés ellen, bőrrepedések, rovarcsípések esetén alkalmazható.

A hársfa fájából készül az orvosi szén, melynek egy fajtáját bélfertőzések, vastagbélhurut esetén alkalmazzák.

Ki ne ismerné a hársméz gyógyító hatását, mely minden esetben termelői, hőkezeletlen méz legyen. Légúti betegségek esetén szintén kiválóan alkalmazható.

Hogyan készítsünk belőle teát?

A hársfavirág esetében forrázatot szoktunk készíteni, a pontos elkészítéséről itt olvashatsz.

A hársfáról kicsit részletesebben

Rendszertanilag a mályvavilágúak, azon belül a hársfélék családjába tartozik. Ha figyelmesen járunk-kelünk az utcán, vagy éppen az erdőben, többféle hársfával találkozhatunk. Megkülönböztetünk orvosi (kislevelű, nagylevelű, széleslevelű) és ipari hársfavirágot (ezüst- és molyhos levelű). Elsősorban a levél méretében van különbség, de a fa formája is jelentős eltérést mutat.

Általánosságban elmondható, hogy lombhullató, akár 40-50 méter magasra megnövő, terebélyes fáról van szó. Levelei szórt állásúak, nyelesek, asszimetrikusak, fűrészes szélűek. A virágzati tengelyhez hozzánőtt a világoszöld, nyelvszerű, hártyás murvalevél, mely a gyűjtés során a virággal együtt szintén a kosarunkba kerül.

És most nézzük a különbségeket. A kislevelű hárs koronája gömbölyű, levelei sötétzöldek, a fonákon világosabbak és az érzugokban rozsdavörös szőrpamacsok figyelhetők meg. Virágzata 5-15-ösével álló álernyőt képező sárga virágok, melyek június második felétől nyílnak.

Ugyanakkor a nagylevelű hárs koronája megnyúlt, ovális. Levelei nagyok, mindkét oldaluk élénkzöld, a fonák részén az érzugokban fehér vagy sárgás szőrképletekkel. Virágzata 2-5 virágból áll, mely már május végén elkezd virágozni.

Gyakori díszfa az ezüstlevelű hársfa, melynek a virága NEM gyűjthető drogként. Ugyanakkor ipari (borászati) célra ezt is felhasználják, elsősorban a zamat- és színanyagának köszönhetően. Ezek levelei sötétzöldek, fonákjukon ezüstösen fehéren molyhosak. Az erek elágazásában nincsenek szőrcsomók. Virágzata 5-13 virágúak, melyek szintén június közepétől nyílnak.