,

Hajdina, az erek erősítője

A hajdina sajnos kevésbé ismert a mindennapokban, pedig kedvező élettani hatásai miatt érdemes rendszeresen fogyasztani. A pohánka vagy tatárka néven is ismert növényt a gabonafélék közé sorolják, botanikailag azonban a keserűfélék családjába tartozik.

Közép-Ázsiából származik, hozzánk a középkorban került, a hódító török és mongol néptörzsek által. Őseink leginkább kását főztek belőle, és a mindennapi étkezések része volt.

Mire is jó a hajdina?

Semleges hőhatású, tisztítja és erősíti a beleket, hatékonyan javítja a krónikus hasmenést. Jellemző tápanyaga a szénhidrát, amely 56-77%-ban keményítő, 25%-ban élelmi rost.

B vitamint és antioxidáns hatású flavonoidokat tartalmaz.

Rutintartalma növeli az érfalak rugalmasságát, erősíti a hajszálereket és a véredényeket, csökkenti a vérnyomást, fokozza a kéz és a láb vérkeringését. 

Magas a magnézium (85mg/100g), kalcium (324 mg/100g) és vastartalma.

Glikémiás indexe 55-59%. Magas élelmirost tartalma következtében szénhidrátjai lassabban szívódnak fel, így vércukoremelő hatása kevésbé kifejezett.

A fogyókúrázók kedvelt étele lehet, mivel a rostok csökkentik a tápanyagok felszívódását, a gyomor ürülési sebességét.

Székrekedés esetén is kiváló a rostok miatt. Gluténmentes. 

Magas metionintartalma miatt a hajdinát előszeretettel alkalmazzák gyógyétrendekben, mint pl. krónikus májbetegségeknél, vagy a máj elzsírosodásának megelőzésében hasznos. Rendszeres fogyasztásával nagy eséllyel elkerülhető a vastag- és végbéldaganat, és egyéb daganatos megbetegedések is.

A hajdina csíráztatása során a mag nyersen is fogyaszthatóvá válik, és az élettani hatásai is sokkal jobbak lesznek. Amennyiben kiszárítjuk a hajdinacsírát, kellemes ropogtatnivalót kapunk, de akár a nyers torták alapja is lehet.

Külsőleg bőrgyulladások, kiütések, égési sérülések gyógyítására használják. Készítsünk pirított hajdinaliszttel kevert ecetes borogatást.

A kereskedelemben többnyire sötét vörösesbarna hajdinát lehet kapni, mely erősen pirított. Ezért sokaknak ez nem ízlik. Javaslom, hogy pirítatlan, zöld hajdinát vásároljunk, és ezt kedvünk szerint csíráztathatjuk, vagy akár enyhén meg is piríthatjuk.

Hozzátáplálás során 8-9 hónapos kortól adható a babának.

Mit készítsünk belőle?

Köret. Ebben az esetben érdemes leforrázni, majd vízcsere után háromszoros mennyiségű vízben megfőzni. Hagymával, fokhagymával ízesíthetjük.

Kása. Sós és édes kása egyaránt készíthető belőle. Előtte érdemes kissé megdarálni.

Töltött zöldségekbe kerülhet más gabona helyett.

Levesbetétként felhasználhatjuk, ugyanúgy, mint a kölest vagy éppen a rizst.

hajdinacsiras-kekszCsíráztatott hajdinából készíthetünk nyers hajdinakását, pohárkrémet, de kiszárítva desszertek, trüffelek, müzlik, kekszek fontos alkotóeleme lehet.

Hajdinalisztet felhasználhatjuk a kenyér sütésénél is, de fasírtok, palacsinták, pogácsák is készülhetnek belőle.

Hogyan csíráztassuk a hajdinát?

A hajdina csíráztatása roppant egyszerű. Mindenképp zöldet (tehát ne legyen pörkölt) vásároljunk. Bő vízbe áztassuk be, majd kb. 2 óra elteltével jó alaposan mossuk át. Nem elég bő víz felett öblíteni, valóban mossuk át mindaddig, amíg a nyálkát el nem távolítjuk róla. Utána tegyük egy nagyobb edénybe, és tegyük meleg helyre. Télen én az ablakba teszem, ahol a nap és a radiátor is melegen tudja tartani. Nem árt ilyenkor egy konyharuhával letakarni. A nap folyamán legalább háromszor mossuk át jó alaposan. 1 nap elteltével megjelennek a pici csírák. Ekkor már fogyasztható. Mossuk át, jó alaposan csepegtessük le, tegyük a hűtőbe. 2-3 napig eláll a hűtőben. Megtehetjük azt is, hogy ezeket a hajdinacsírákat kiszárítjuk. tegyük radiátorra, sütőbe vagy aszalóba, vagy nyáron egyszerűen a napra. Finom ropogtatnivaló lesz belőle.

hajdina-csiraztatas

Receptajánló: