Mit ettek elődeink? 5. Vissza a jelenbe. Mi a baj a mai magyar konyhával?

Az előző részekben megnéztük a régi magyar táplálkozási szokásokat, és hogy milyen ételeket ettek elődeink. Folytatom az írásomat azzal, hogy részletezem a mai magyar konyha problémáját. 

Fűszernövények hiánya

spices-1106447_1920A mai konyhaművészet gyökerei több ezer évre nyúlnak vissza. Mégis manapság ritkán találkozunk olyan fogásokkal, amelyek megfelelnek évezredes hagyományainknak. Elfelejtettük a fűszerezést, ma szinte csak sót, borsot és pirospaprikát használ a magyar konyha. Na jó, vegetát is. De nagyon sok értékes fűszernövényünk van: majoranna, ánizs, kömény, édeskömény, borsikafű, bazsalikom, borókabogyó, kakukkfű, kapor, csombor, tárkony és még sorolhatnám.

Ezeknek a fűszernövényeknek fontos szerepük van az ételekben. Nem csupán az ízét adják meg, hanem minden fűszernövény kiváló gyógynövény is:étvágyjavító, emésztésserkentő, máj- és epeműködést segítő. Bizonyos fűszerek szinte kötelezők egy-egy alapanyaghoz, mert segítik az étel emészthetőségét, felszívódását. Például  a kömény, édeskömény, borsikafű kiváló szélhajtó, így kitűnő fűszerei a káposztaféléknek.

Vegeta, a természetes ízek elnyomója

ételizesitoA vegetára visszatérve biztosan tudjátok, hogy mi a baj vele. A boltban kapható ételízesítők 60-70%-a só, és kb. 10-20% mennyiségű zöldséget tartalmaznak. Ezen kívül van még bennük cukor, és a legfontosabb, a nátrium glutamát (E621). Ennek az ízfokozónak önmagában nincs – vagy csak kismértékben – íze és illata, viszont ételekhez hozzáadva sokszorosan felerősíti az élelmiszerek jellegzetes aromáit.

A fogyasztók egy kellemes ízharmóniát éreznek, fokozva ezzel a vágyat az evésre. A gyártóknak ez nagyon jó, hiszen kevesebb nyers alapanyagból erőteljesebb ízt kapnak (gondoljunk csak a tasakos levesekre), és még az emberek többet is esznek belőle. Sok kezdő háziasszony csalódottan fogja a mindennapos reform főzést abbahagyni, mivel nem tud olyan ízhatást elérni, mint amit a nátrium glutamát lehetővé tesz. Nem lesznek olyan intenzív ízek, “csak” a növények természetes ízei jelennek meg. Ha a gyerekeink ilyen ételeken nőnek fel, akkor a friss zöldség, gyümölcs ízetlen lesz számukra. Ezért nagyon fontos, hogy ezek az ízfokozók, adalékanyagok, teljesen mellőzve legyenek ételeinkből. Könnyedén készíthetünk magunknak házi ételízesítőt.

Állati termékek minősége és mennyisége

Nagyon sok húst és tejet, tejterméket eszünk. És ami a legrosszabb, ezek nagyüzemi tartásból származó állatok húsa és teje. A tejben lévő hormonok miatt lányainkon hamarabb megjelennek a pubertás jelei, de a fiúkra sincs jó hatással ez a sok műhormon. Véleményem szerint a bocitej a bociknak való! A felvágottak még rosszabbak, telenyomva szójával, adalékokkal, ízfokozókkal. Elgondolkodtató, hogy a 150-300 Ft kilóáras parizerben vajon mi lehet?

Finomított élelmiszerek

Sajnos a malomipar egyre inkább arra törekedett, hogy minél fehérebb,finomabb lisztet állítson elő. Ezzel gyönyörű péksüteményeket tudunk sütni, viszont az összes rost eltűnt belőle, meg az értékes csíra is. A finomítás utolérte a cukrot, az olajat is, és adalékokkal teli élelmiszerek árasztották el a boltokat.

Rosthiány

Nagyon kevés rostot fogyasztunk, ami számos emésztőszervi betegség okozója. Amindennapos kása teljes értékű gabonával kitűnő indulási alap. Naponta 6-8 adag (marék) zöldség és gyümölcs elfogyasztása után biztosra vehetjük, hogy nem lesznek lerakódások a vastagbélben, így nagy eséllyel a gyulladások és a rák is elkerülhető lesz. Ez a magyar lakosság körében szinte népbetegségnek számít.

Időhiány, hogy magunknak főzzünk

Az időhiány miatt sajnos egyre jobban előtérbe kerültek a félkész tasakos és konzerv ételek. Ezek semmiféle tápanyagot nem juttatnak a szervezetnek, csupán kalóriát. A benne lévő ízfokozók miatt ráadásul többet eszünk belőlük, mint amennyire szükségünk lenne. Ez egyenes út az elhízáshoz.

A NŐ szerepe a családban

A főzés a nő, a családanya jelképe. Ma sajnos nem tehetik meg a nők, hogy otthon maradjanak, és egyedüli dolguk a család összetartása legyen. A nő lenne felelős a családi tűzhely melegéért, s ha nem vigyáz rá, a tűzhely kihűl, a család szétesik. A “nagycsalád” felbomlásáig, a gazdaasszony a család legidősebb nőtagja volt, ő vezette a háztartást. Ő sütött-főzött, a kenyeret is ő dagasztotta. A savanyítás, lekvárfőzés is az ő feladata volt. Régen a konyha volt a ház központi része, itt voltak a beszélgetések, az evések, a kemence melletti pihenések.

Tanulság

100 szónak is egy a vége. A legfontosabb, hogy teljes értékű ételeket együnk, és a lényeg a mértékletesség. Ne együnk minden nap édességet, viszont együnk minden nap rostban és tápanyagban gazdag ÉTELT. Nem kell a finom ízeket megvonni magunktól, csupán azok az alapanyagok a természetből származzanak, és a lehető legjobban őrizzék meg természetes jellegüket. Legyen az töltött káposzta, köleskása vagy kürtös kalács. A régiek úgy tartották, hogy “…a jó táplálék jó vérré válik bennük. Aki betartja a mértékletesség szabályát, nem bántja a vér, nem szalad a fejinek.”


Felhasznált irodalom:

  • Bernád Ilona: Egészségünkért. 2.kötet. – Sepsiszentgyörgy: Uránia Kiadó, 2004
  • Kútvölgyi Mihály: Bioételek gabonából. -[Üllő]: Timp Kiadó, 2010
  • Magyar néprajz IV.: Életmód. – Budapest: Akadémiai Kiadó, 1997.
  • Dr. Oláh Andor: Reformkonyha: A természetes életmód és étrend elmélete és gyakorlata. – Budapest: Mezőgazdasági Kiadó, 1991
  • Szigeti Andor: Népi konyha: a palócok, a matyók, a bodrogköziek, a felső-Tisza vidékiek, a hajdúságiak, a nyírségiek és sárrétiek ételei. – Budapest: Mezőgazda, 2003
  • Tóth Gábor: Az E-számokról őszintén: Élelmiszereink árnyoldalai. – Pilisvörösvár: Pilis-Vet Életmód Könyvkiadó Bt., 2011