Savanyú káposzta, a tél vitaminja

kaposzta-taposasA tél egyik legolcsóbb vitaminforrása a savanyú káposzta. Sajnos amiket a boltban (piacon) árulnak, azokat többnyire gyorsított eljárással savanyítják, ecetet és cukrot tesznek hozzá, és utólag tartósítószerrel kezelik, hogy hosszú ideig legyenek eltarthatók. A káposzta ropogósságát és fehérségét a bórkén adja. Hát ebben nem sok élő dolog van, és C-vitamin tartalma is gyorsabban csökken. Gyerekkoromban hordóban raktunk el káposztát, és mi, gyerekek tapostuk. Természetesen savanyodott meg, mindenféle adalékanyagok nélkül. Én egyszerre csak 2-3 üveg savanyú káposztát készítek, mely körülbelül fél órát vesz igénybe. Szerintem ennyi időt érdemes ráfordítani.

A savanyú káposzta kínai találmány. A korabeli számadások szerint, a Nagy Fal építésekor a munkások rendszeresen kaptak savanyú káposztát. Hazánkban is nagy hagyománya van (szerintem mindenki ismeri a vecsési káposztát), a paraszti konyha elengedhetetlen étele volt a téli hónapokban.

Savanyú káposzta, mint bélflóra támogató

A savanyú káposzta különleges előnye, hogy az erjedés során olyan jótékony baktériumok szaporodnak el, amelyek kedvező hatással vannak a bélflórára, megakadályozva más, káros mikrobák megtelepedését.

A hagyományosan készített savanyú káposzta tejsavas erjedéssel készül, ennek köszönhetjük a bélrendszerünkre gyakorolt jótékony hatását is. A káposzta savanyításakor a zöldség szénhidráttartalma átalakul tejsavvá, amely megakadályozza a rothadást okozó mikroorganizmusok elszaporodását.

Ezzel a módszerrel a káposzta halványsárga színű lesz, de annál finomabb és egészségesebb! A boltokban kapható savanyú káposzta viszont fehér színű, így biztosak lehetünk benne, hogy nem természetes savanyítás történt, hanem ecetet használtak. Nekem kifejezetten édesek ezek a káposzták, ami egyértelműen a cukor jelenlétére utal.

A tejsavbaktériumok elsősorban a vastagbélben fejtik ki áldásos tevékenységüket. A bélflórának a stressz, a helytelen táplálkozás, a hasmenéssel járó fertőzések, a gyógyszerek és az antibiotikum-kúrák miatt felborult egyensúlyát ezek a baktériumok segítik helyreállítani.

A normális bélműködés záloga

A rostoknak köszönhetően a savanyú káposztának fontos szerepe van a normális bélműködés fenntartásában, hiszen kedvezően hat a bélmozgásra, székrekedés esetén is bevethető. Nagyszerűen regenerálja a beleket, a gyomornedvek harmonizálásával kiegyensúlyozza az emésztést, elősegíti az enzimek és a vitaminok kialakulását, erősíti a hasnyálmirigy működését, javítja a zsírok emésztését.

A savanyított káposzta nyersen fogyasztva valamennyi C-vitamin tartalmát megőrzi, miként a B1- és B2-vitaminját is. B12-vitamint csak nyomokban tartalmaz, viszont elősegíti a B12 felvételét az emésztőrendszerben.

Jótékony hatását fokozzák az elkészítése során felhasznált  hagyományos fűszernövények is – mustármag, kapor, babérlevél, bors, köménymag, torma -, amelyek egyben remek gyógynövények. Így légúti és emésztőszervi panaszok esetén többszörösen jótékony hatással bírnak.

Ne csak a káposztát, hanem a levét is fogyasszuk el, ugyanis az csökkenti a gyomor- és nyombélfekély tüneteit, elősegíti az egészséges gyomornyálkahártya fenntartását. A C-vitaminon kívül tartalmaz B1-vitamint, niacint, valamint foszfort, kalciumot, káliumot, magnéziumot és nátriumot is.

Daganatok ellen is bevethető

A káposzta növényi vegyületei – mint pl. glükozinolát, szulforafán, flavonoidok – egészségvédő, betegségmegelőző hatásukról ismertek. Ezek a vegyületek ösztönözhetik a szervezetet a ráksejtek szaporodásának mérséklésére. Ezentúl antioxidáns hatásúak, valamint csökkentik a gyulladásokat, és kedvezően hatnak az immunrendszerre is.

Savanyú káposzta a mindennapokban

savanyu-kaposzta1Amikor az asztalunkra kerül ez a remek étel, ne csak a székelykáposztára vagy a disznótoros káposztára gondoljunk, ennél jóval több van benne. Önálló köretként is megállja a helyét pl. egy (zab)fasírt vagy egy lepcsánka mellett. Törekedjünk arra, hogy nyersen fogyasszuk, hiszen így őrzi meg maximálisan vitamintartalmát.

A legjobb, ha magunk készítjük el, ebben az esetben nem kell átmosni vízzel. Amennyiben vásároljuk és sósnak bizonyul, akkor adjunk hozzá kevés nyers fejes káposztát. Óvatosan szoktassuk hozzá a szervezetünket, fokozatosan emeljük az adagot. A nagy adagok eleinte gázképződést és felfúvódást okozhatnak. Napi 1 evőkanállal kezdjük, majd fokozatosan emeljük étkezésenként ¼ csészényire.

Tőlem ne várjatok húsos-káposztás recepteket – szerintem ezeket mindenki el tudja készíteni – csak én nem 😀 -, annál inkább salátás, főételes köret recepteket. Akkor nézzünk néhány receptajánlót:

Remélem, kedvet adtam ahhoz, hogy a mindennapi savanyú káposztánkat magunk készítsük el! Ezzel nemcsak az immunrendszerünk, de a bélműködésünk dolgát is nagyban támogatjuk. Próbáljátok ki a recepteket, és legyetek kreatívak, a lehetőségek végtelenek. Elsősorban nyersen fogyasszátok, így gyógyító hatása maximálisan érvényesülni fog, de főzve is tapasztalhatóak a rostok áldásos hatásai.