, , ,

Vöröshagyma és gyógyhatásai. Gyógyító hagymák

A hagyma egy olyan fűszernövény, melyet már őseink is a mindennapokban rendszeresen fogyasztottak. Ösztönösen tudták, hogy jó, kell a szervezetnek. Talán a legismertebb a vöröshagyma és a fokhagyma, a gyógyhatásait a népi gyógyászat is előszeretettel alkalmazta. De ne feledkezzünk meg a póréhagyáról, gyöngyhagymáról, zöldhagymáról, medvehagymáról, lilahagymáról, salátahagymáról vagy akár a metélőhagymáról sem.

Én minden nap használok hagymát az ételkészítés során. Nyersen, sütve, főzve, aszalva, rántva… mindenhogy finom. Persze sokan panaszkodnak, hogy nyersen nem bírja a gyomruk. Nos, ilyenkor szerintem nem az a megoldás, hogy nem eszünk hagymát. Utána kell járni az okoknak. (Nekem akkor oldódtak meg a problémák, amikor rendszeresen elkezdtem inni a zöld turmixot.) Legtöbbször gyomrégésre, gyomorsavtúltengésre panaszkodnak. Sok esetben persze a gyomorégést éppen a kevés gyomorsav okozza. Ez úgy lehet, hogy ha kevés sav termelődik, akkor az elfogyasztott étel nem tud elég gyorsan és alaposan megemésztődni, ilyenkor az ott maradt étel erjedni kezd. És éppen ez fog savat termelni, ami irritálja a nyálkahártyát.

Egy kis múlt …

Már az ókorban is ismerték és használták, nemcsak a fazékba hanem gyógyításra is. Paracelsus azt mondta: “A hagyma olyan értékes, mint egy egész patika.” Az ókori Egyiptomban Ízisz szent növénye volt, még a hieroglifák között is megtalálható, mely a termékenység, növekedés szimbólumaként szerepel. 17-18 században a híres makói vöröshagyma Európa szerte ismert lett.

Hatóanyagai …

Minden hagyma botanikailag a liliomfélék csoportjába tartozik. Nagyon sok értékes vitaminokat és ásványi anyagokat tartalmaznak, mint például a kálcium, foszfor, kálium, nátrium, magnézium, vas, cink, réz, B vitaminok tárháza, valamint C vitamint is megtalálható bennük.

Jellegzetes csípős ízét és illatát egy kéntartalmú vegyület, az alliszulfid adja. Ennek köszönhető baktériumölő hatása, meghűléses időszakokban nagyon hasznos a fertőzések leküldésében. Csípős hatásából következik, hogy melegítő hatása van, ezért lázas betegség esetén nem ajánlott nyersen fogyasztani.

Meghűlésre bevethető

A vöröshagyma a meghűléses betegségek “gyógyszere”. A népi gyógyászatban előszeretettel használják hurutos állapotok, légúti betegségek esetén.

“Reggel éhgyomorra egy kis fej vöröshagymát egyen meg, tisztítja a tüdőt” – ezt tarja a néphit. Csökkenti az orrdugulást, illóolaja fellazítja a légutakat befedő nyákos anyagot. Enyhíti a hörghurutot, az erős köhögést és a rekedtséget. Hatékonyan alkalmazható a megfázás, influenza, torok- és mandulagyulladás, sőt a tüdőgyulladás esetén is. Mindenképp próbáljuk ki a hagymateát, mely során a hagyma héját is felhasználjuk.

Emésztőszervi és vizeletképző problémák

A nyers hagyma megöli a gyomorban és bélben található kórokozókat, erősíti a természetes bélflórát, javítja az általános emésztést. Kiváló hatással bír a hólyaggyulladás és a vesegyulladás esetén, mivel azok kórokozóira is hat. A hagymabor alkalmas a vizeletképző szervek átmosására és a felgyülemlett víz eltávolítására. Ebből adódóan csökkenti az ödémát.

Hagymaszirup készítése során a kipréselt nyers vöröshagymalevet keverjük el mézzel és ezt kanalazzuk betegség esetén. De megelőzésre is kiváló. Amennyiben a hagymát felvágjuk, remekül bevonzza a levegőben lévő mikróbákat, és illóolajai az éjszakai alvást is nyugodtabbá teszi (tegyük a felvágott hagymát fejmagasságba).

Szív- és érrendszer

Kedvezően hat az érelmeszesedés megelőzésében, a koleszterinszintre. Ha belegondolunk, hogy mi volt az aratók tarisznyájában: szalonna és hagyma. Így a zsíros szalonnát remekül kompenzálja a hagyma gyógyhatása, segíti a zsír emésztését, megakadályozza annak lerakódását.

Antibakteriális

Baktériumellenes hatását már Pasteur is leírta, orosz tudósok 150 növény közül a fokhagymát és a vöröshagymát találták a legerősebb baktériumölőnek.

Rákellenes

A rákellenes hatása is számottevő, mivel a kénvegyületei gátolják egyes tumorsejtek növekedését (nyelőcső, gyomor, vastagbél, tüdő).

Külsőleg is hatásos

Külsőleg, ha sebekre, pattanásokra, kelésekre tesszük, annak érlelő hatása hamarabbi gyógyulást eredményez. Égési sérülés esetén nyerjük ki a hagyma levét, a kapott lében áztassunk be egy gézt, és helyezzük az égett felületre. Fülfájás esetén a felszeletelt hagymát tegyük egy ruhába, majd ezt a fülhöz. Kívülről ezt melegítve az illóolajat befelé párologtatja. Darázs és méhcsípés esetén vágjuk félbe a hagymát, és tegyük rá a csípésre. A hagyma héjából készült főzet szép vöröses árnyalatot ad a barna hajnak.

A hagymapakolás bevethető reumatikus és ízületi fájdalmak esetén is. Egy hagymát vágjuk apróra, egy csipet sóval készítsünk belőle pépet. Nyers hagymát helyezhetünk szemölcsre, tyúkszemre is, de zúzódások, rándulások esetén is segítségünkre lehet.

Allium cepa, mint homeopátiás szer

Lehet sokunknak ismerős homeopátiás szere az Allium cepa (D6-C30). Ez egy tüneti szer, a következő esetekben bevethető:
  • bőséges, híg, maró orrváladék (mely kisebesíti az orrszárnyat) bőséges,
  • NEM maró könnyezés heves tüsszögési roham orrcsöpögés n
  • nátha – fejfájással
  • csiklandozó érzés a gégében
  • krákogás
  • javulás: friss levegőn
  • rosszabbodás: meleg szobában, reggel felkeléskor
Úgyhogy fogyasszunk minden nap friss vöröshagymát, a testünk meghálálja.